A belsőégésű motorok tökéletes működéséhez feltétlenül szükséges, hogy a motorhoz csatlakozó szerkezetek, itt a gyújtó és tüzelőanyag-ellátó rendszerekre gondolunk, megfelelően végezzék feladatukat. Hiába gyári értékű a sűrítési végnyomás a hengerben, és a gyújtószikra is a megfelelő időpillanatban jön létre a gyertya elektródái között, ha a karburátorban idegen anyag állja útját a folyadék áramlásának.

Mit jelent ez?
Először tisztázzuk mi a karburátor. Legegyszerűbben az mondhatjuk róla, hogy egy tartály, amely belül tagolt, a belső kamrákat csövek, valamint kis járatok kötik össze, ezeken áramlik a motor működéséhez szükséges tüzelőanyag és levegő, továbbá itt keveredik ez a két anyag. A tüzelőanyag az nem mindig benzin? Nem. Lehet alkohol, metanol, vagy más éghető anyag is. Ezeket szinte kizárólag a versenygépek hajtására használják, most nem foglalkozunk velük.

Mi okozza a problémát?
A karburátorba áramló folyadék elégtelen szűrése miatt, szennyeződések juthatnak a belsejébe, amelyek működését lerontják, vagy rosszabb esetben teljesen lehetetlenné teszik. A benzin, amelyet a kútnál tankolunk nem igazán tiszta, lebegnek benne szilárd idegen anyagok, homok, rozsdadarabok, fémrészecskék, stb. Ezek, ha kis méretük miatt átjutnak a szűrőn, a karburátorban kötnek ki, és ott cseppet sem kívánatos dolgokat okozhatnak. -Szinte hihetetlen, de egy hosszú hajszál is óriási galibát tud okozni, ha a tűszelep záró része alá kerül. A szelep a hajszál miatt állandó nyitott helyzetbe kerül, és nem tud lezárni. Ez üzem közben a fogyasztás növekedését okozza. Leállított motornál, ha a kézi benzincsapot nem zártuk el, (most feltételezzük, hogy létezik ilyen a gépen) a benzin a karburátor túlfolyóján távozik. Egy hét alatt akár az egész tartály tartalma a környezetbe szivároghat. -Lerakódásokat, dugulásokat okozhatnak, ezek miatt esetleg a motor be sem indul,(hosszabb állás után, nagyon elhanyagolt állapotnál előfordulhat) veszít teljesítményéből, túlmelegedhet, legrosszabb esetben meg is szorulhat. A felsorolt nem kívánt jelenségek megelőzhetők a tüzelőanyag-ellátó rendszer időszakos karbantartásával. Ennek gyakoriságát a gépkönyv határozza meg. Ha az említett dokumentum nincs a birtokunkban, akkor célszerű a tavaszi felkészítéskor elvégezni a szükséges tennivalókat.

Hogyan kezdjünk hozzá?
Egy minimális szerelési tapasztalat szükséges hozzá. Ne most kelljen megtanulni, hogy egy jobbmenetes csavart melyik irányban kell meglazítani. Az itt alkalmazott kötőelemek eléggé aprók és sérülékenyek, ezért csak jól illeszkedő szerszámmal dolgozzunk. Fontos! Mielőtt a tűzveszélyes anyagot tartalmazó alkatrészek szereléséhez hozzákezdenénk, gondoskodjunk róla, hogy semmit és senkit sem veszélyeztessünk a munkával. Mielőtt megbontanánk a motort, mossuk tisztára a karburátort és környékét. Egy szutykos olajsáros alkatrészt kellemetlen kézbe venni, és dolgozni vele. Első lépésként engedjük le a benzint a tartályból. Szereljük ki a csapot. A benzincsap végén egy finom fémhálót találunk, ezt tisztítsuk meg, majd szereljük vissza. A tisztogatásához használhatunk pamut rongyot, erős szálú tiszta ecsetet, nagynyomású levegőt, amit kompresszorral, pumpával hozhatunk létre. A karburátorról kössük le a hozzá csatlakozó bowdeneket, csöveket. Oldjuk a csavarkötéseit, amellyel a hengerhez, négyüteműnél a hengerfejhez kapcsolódik, valamint a légszűrőhöz csatlakozó csövet is távolítsuk el. Emeljük ki a karburátort, és helyezzük egy asztalra. Szereljük le az úszóházat, ekkor elénk tárul a belseje. Az úszóházban találhatunk szilárd vagy szemcsés idegen anyagot, amely általában barnás színű, ezt távolítsuk el. Szereljük ki a főfúvókát, ez a fúvóka nyúlik legmélyebben a benzinbe az úszóházon belül. Fény felé tartva ellenőrizzük, hogy a benne található furat nincs-e eltömődve. Figyelem a fúvóka sárgarézből készült, semmivel sem szabad kapirgálni, ami keményebb a réznél. Csak levegővel szabad kifúvatni! Ez minden fúvókára vonatkozik. Ha külső beavatkozás miatt kitágul a fúvókában lévő furat, megváltozik a szállított folyadék mennyisége. Ez helytelen működéshez vezethet, általában túl dús keveréket eredményez. Nem garantált, hogy nagyobb fúvókával gyorsabb, erősebb lesz a motor, itt a minőség számít nem a mennyiség! Ezután a további fúvókákat is tisztítsuk meg a főfúvókánál leírtak szerint. Szereljük ki az úszót, a tengely eltávolítása után. Vigyázzunk az úszón elhelyezett kis fémnyelveket ne görbítsük el, mert így elállítódik a tüzelőanyag szintje az úszóházban! Most csavarjuk ki a tűszelepet. Szintén fúvassuk át nagynyomású levegővel. Most vegyük kezünkbe a porlasztót és a kompresszor csövét, és módszeresen minden járatot fújkáljunk végig, amelyről feltételezzük, hogy benzint, vagy levegőt szállít a karburátor működése során. Minden alkatrészt, amit ki tudunk csavarozni, szedjük ki, és tisztítsuk meg! Ha bonyolultnak látszik, készítsünk rajzot, a későbbi összeszereléshez. Az alapjáratállító, és levegő-csavarokat tekerjük be teljesen, és figyeljük, jegyezzük fel hány fordulatot tudtuk behajtani, mert összeszereléskor ez segíteni fog, és ad egy hozzávetőleges beállítási támpontot. Ha a levegő-csavart 1-1, 5 fordulatot sikerült betekerni mielőtt megszorult a furatában, akkor valószínűleg jó volt a helyzete. Szereljük ki az említett állítócsavarokat, fúvassuk ki levegővel járataikat. Helyezzük vissza a csavarokat, ügyelve, arra hogy a szétszerelés előtti helyzetben álljanak. Ekkor fordított sorrendben szereljük össze gondosan az egész karburátort, a csavarokat, fúvókákat „érzéssel” és csak jól illeszkedő csavarhúzóval húzzuk meg, elkerülendő a sérüléseket. A tömítéseket pontosan illesszük a helyükre. Szereljük vissza a motorkerékpárba a karburátort, illesszünk a helyére minden csövet, és huzalt. Automata hidegindítós robogóknál, ne feledjük el csatlakoztatni a vezetékeket. Töltsünk benzint a tankba, majd indítózzunk. Ha jól dogoztunk, és a nem állítottuk el túlságosan a „karbit”", akkor a motorunk járni fog. Egy ilyen beavatkozás után, természetesen a karburátort újra be kell állítani. Ennek módját egy legközelebbi cikkben tárgyaljuk.