A
Runnerből Sprintert
 
Zsolt, más Runner tulajdonosokkal egyetemben a robogó megvásárlását követő rövid időn belül úgy döntött, hogy maximalizálja a robogó minden, számára fontos aspektusát. Az első lépés az optikai tuning volt. Zsolt autófényezéssel foglalkozik, tehát kézenfekvőnek tűnt, hogy legelőször a színekkel játszott el egy kicsit. Az első fényezés, még nem a jelenlegi, Rossi színkombó volt. A festéssel -akkor még- tökéletesen elégedetten, Zsolt úgy gondolta, hogy: „eddig jó, de most már akkor menjen is”. Számba véve a lehetőségeket – sufnituning kizárva! – úgy döntött, hogy vesz néhány tuningcuccot és beépítteti a gépbe. Nos a szervátültetés balul sült el; (azért annyira nem lett szörnyű, mint a gótikus horror kedvelőinek nagy kedvence: Victor Frankenstein teremtménye. Tudjátok ő volt az első szervátültető doktor, aki a legfinomabb alkat –akarom mondani- testrészekből varrta össze teremtményét, aki –hát …- kicsit defektesen viselkedett) szóval Zsolti motorja is hasonlóképpen viselkedett; hiába a Malossi kitt, hiába a szakértelem, hiányzott az isteni szikra. Röviden: az eredmény lesújtó volt, a motor rosszabb volt, mint a tuningolás előtt. Ekkor Zsolt elhatározta, hogy felveszi a kapcsolatot az olasz tuning-géniusszal, Cristofolinivel.
Az olasz meló
Zsolt egy csiszolatlan gyémánt birtokában fordult a gyémántcsiszoló-hengerfaragó májsztróhoz. Cristofolini elvállalta a melót, és hamarosan megszületett a nagy mű, ekkor még egy karburátorral. A duplakarbis elgondolás később realizálódott, cirka 1400 euróért került bele az új szerv.
- „Hazajött a motor és mindannyiunknak leesett az álla, le voltunk döbbenve, nem értettük, hogy mit csinált vele. Bődületes volt az eredmény, hihetetlenül ment a motor. Kíváncsiságból belenéztünk és azt tapasztaltuk, hogy mindent szétfaragtak benne (Michelangelo országa! Ezt ne feledjük) még a tuninghengert sem kímélték- meséli Zsolt.
Természetesen a Runner eredeti futóművét is szükségesnek látták áthangolni, a megnövelt teljesítmény miatt. A kerekek 12 colosak, mégis a legnagyobb úthibákon is átrepül a gép, a tökéletes futómű beállításnak köszönhetően. A motor teljesítménye kétszeresére nőtt, azaz 21 LE-ről 40 LE-re változott. (Becsült értékről van szó, dyno teszt nem készült, hiszen ha padon bemérték volna a motort, valószínűleg nem élte volna túl a sprintet. Mérést általában olyan motorokon hajtanak végre, amelyeknek a végső rendeltetése a padon történő halálos iramban teljesített futam, ami szó szerint értendő, hiszen az ilyen prototípusok általában nem élik túl a mérési procedúrát. Viszont, amennyiben a prototípus jól teljesít, beindul annak nagyüzemi klónozása és az utódok továbbörökítik a nagy előd génjeit.)
Rossi 4 Ever
A tuning fontos állomása egy tetszetős dizájn kiválasztása és megvalósítása. Zsolt –nagy Rossi fan lévén – nem sokat teketóriázott a dizájn megálmodásával. Alapvetően egy Valentino Rossi Race Replica sisak adta meg a munka alaptónusát, és ezt egészítette ki Zsolt egyedi elgondolása. Gyönyörűen sikerült például az ülésen kialakított Rossi motívum, ami a tulajdonos ötlete volt. Természetesen a versenyzőruha is harmonizál a sisak és a robogó színvilágával. Zsolti -szó szerint- érdekes színfoltja a nagyvárosnak, ahol él és randalírozik a gépével – nem lehet nem észrevenni.
Bővebben a Képes Robogó Magazin (KRM) márciusi számában!
 
  |
AJÁNLOM AZ OLDALT
